Egészségesen, egészséges súllyal jöttem a világra. Életem volt a mozgás. Egy éves korom előtt már rohangáltam két lábon. Annyira energia dús kislány voltam, hogy nem is volt időm megállni enni. Ez viszont azt eredményezte, hogy 3 évesen se értem el a 10 kilót. Anyuék kétségbe estek, nem akartam enni semmit, elutasítottam az ételt. A súlyomat növelni kellett különböző szerekkel, ez meghozta az étvágyamat. Azt még anyuék nem tudták, hogy egy szörnyet keltettek életre aznap. Az étvágyam meg volt, de kb mindenhez. Súlyokra nem emlékszem pontosan, de talán 62 körül lehettem 12 évesen. A hasam mindig nagy volt, a lábaim viszont teljesen jól néztek ki. Az első próbálkozásom a fogyással tipikus diéta és felülés volt. Nem fejlődtem, nem változtam csak gyötrődtem. 2 sikeresnek mondható fogyásom volt.
Az első sikeres fogyás:
13-14 évesen elkezdtem röplabdázni az iskolában. Heti kétszer volt edzés. Az edzésen ugráltunk, guggoltunk, futottunk és persze játszottunk. A kajálási szokásaimon nem változtattam, hiszen csak röpizni akartam, nem azért kezdtem el mert fogyni szerettem volna. Egy évnyi edzés és otthoni gyakorlat után kezdtem észre venni hogy megváltozott a testem egy kicsit. Fogytam innen-onnan és ennek örültem. Viszont a röplabdát nem folytattam a tanárral való összeszólalkozásom miatt. Megint visszahíztam amit leadtam.
A második sikeres fogyás:
18-19 éves lehettem, ami nem történt régen. Most 21 éves vagyok. A párommal együtt elkezdtünk edzeni otthon, ami ugrálókötelezésből és biciklizésből állt. Ekkorra a súlyom elérte a 75 kilót. Heti minimum 5ször ugráltam 10-15 percet, amikor tehettem bicikliztem 3 és 6 km között. Ezek mellett haspréseztem, hullahoppoztam és próbáltam egészségesebben enni. Nem ettem fehér lisztes dolgokat, nem ettem kenyeret, péksütit és az édességet is hanyagoltam, amennyire tudtam. Olykor becsúszott pár tiltott kaja, de kalória számlással azt is kordában tartottam. A cukrot édesítőszerre váltottam és igazából minden olyant ettem amit fogyókúrásnak neveztek. Februártól-Júniusig közel 10 kilót fogytam. Mi motivált? Az hogy az első közös tengerpari nyaralásunkkor a párommal bikinit viselhessek. Sikerült is, nem tűnt el minden hurka, de jól éreztem magam és büszke voltam az eredményre. Hogy lett vége? Rosszul, egy hónap tönkre tett közel 5 hónapnyi munkát. Nyári gyakorlaton voltam és minden nap pizzát vagy valami egészségtelent ettem. Egyből vissza híztam és azóta csak tartom a súlyom.
Jelen napok:
77 kiló körül lehetek és 159 centi magas vagyok. Már nem csak a hasam, már mindenem nagy! A célom az 50 kiló véglegesen! Egyenlőre év végére a 60 kilónak is örülnék. Miért csinálom? A párom, aki a vőlegényem is már egyben nagyon szeret engem és elfogad olyannak amilyen vagyok. A gond az, hogy nem csak a párom lát, és nem más emberekre gondolok. Hanem magamra. Az első ember akinek meg kell felelnem az saját magam vagyok. Azt akarom, mikor egyedül maradok pár percre is, ne keljen gyűlölettel gondolnom arra a zsírrétegre ami körbe zár engem, és nem hagy kibontakozni a világnak.
Az első sikeres fogyás:
13-14 évesen elkezdtem röplabdázni az iskolában. Heti kétszer volt edzés. Az edzésen ugráltunk, guggoltunk, futottunk és persze játszottunk. A kajálási szokásaimon nem változtattam, hiszen csak röpizni akartam, nem azért kezdtem el mert fogyni szerettem volna. Egy évnyi edzés és otthoni gyakorlat után kezdtem észre venni hogy megváltozott a testem egy kicsit. Fogytam innen-onnan és ennek örültem. Viszont a röplabdát nem folytattam a tanárral való összeszólalkozásom miatt. Megint visszahíztam amit leadtam.
A második sikeres fogyás:
18-19 éves lehettem, ami nem történt régen. Most 21 éves vagyok. A párommal együtt elkezdtünk edzeni otthon, ami ugrálókötelezésből és biciklizésből állt. Ekkorra a súlyom elérte a 75 kilót. Heti minimum 5ször ugráltam 10-15 percet, amikor tehettem bicikliztem 3 és 6 km között. Ezek mellett haspréseztem, hullahoppoztam és próbáltam egészségesebben enni. Nem ettem fehér lisztes dolgokat, nem ettem kenyeret, péksütit és az édességet is hanyagoltam, amennyire tudtam. Olykor becsúszott pár tiltott kaja, de kalória számlással azt is kordában tartottam. A cukrot édesítőszerre váltottam és igazából minden olyant ettem amit fogyókúrásnak neveztek. Februártól-Júniusig közel 10 kilót fogytam. Mi motivált? Az hogy az első közös tengerpari nyaralásunkkor a párommal bikinit viselhessek. Sikerült is, nem tűnt el minden hurka, de jól éreztem magam és büszke voltam az eredményre. Hogy lett vége? Rosszul, egy hónap tönkre tett közel 5 hónapnyi munkát. Nyári gyakorlaton voltam és minden nap pizzát vagy valami egészségtelent ettem. Egyből vissza híztam és azóta csak tartom a súlyom.
Jelen napok:
77 kiló körül lehetek és 159 centi magas vagyok. Már nem csak a hasam, már mindenem nagy! A célom az 50 kiló véglegesen! Egyenlőre év végére a 60 kilónak is örülnék. Miért csinálom? A párom, aki a vőlegényem is már egyben nagyon szeret engem és elfogad olyannak amilyen vagyok. A gond az, hogy nem csak a párom lát, és nem más emberekre gondolok. Hanem magamra. Az első ember akinek meg kell felelnem az saját magam vagyok. Azt akarom, mikor egyedül maradok pár percre is, ne keljen gyűlölettel gondolnom arra a zsírrétegre ami körbe zár engem, és nem hagy kibontakozni a világnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése